A szüleim sok évvel ezelőtt vásároltak Mezőtúron, pontosabban a város határában húzódó Kőrös holtág mellett egy horgász tanyát, amin akkoriban csak egy kis faház állt, ma már azonban egy gyönyörű, tágas, tégla nyaraló vár minket. Céljuk az volt, hogy nyugdíjas éveikre leköltözzenek a telekre, csirkét, kacsát, libát, esetleg barikat neveljenek (mindketten egy kis alföldi faluból származnak, így az állatok szeretetét és gondozását a szüleiktől látták és habár Pest megyébe sodorta őket az élet, azért a gyökereiket nem felejtették el) és a célok között szerepelt nem utolsó sorban az is, hogy az unokákat a nyári szünet alatt vendégül tudják látni. Az eltelt években felépítették a nyaralót, elkészült idén a baromfi udvar is csirkékkel, kacsákkal, tyúkokkal,...
(itt éppen a három gyerkőcöm eteti a baromfi udvar népes lakótáborát...)
...nagyon szép konyhakerttel büszkélkedhetnek..
uborka paradicsom
bazsalikom paprika
sárgarépa, paszternák zöldborsó zeller
... úgyhogy alig várták már, hogy a gyerekekkel lemenjünk pihenni. Minden évben fantasztikus napokat töltünk náluk! Apukám nyárra teljesen leköltözik, anyukám pedig amikor csak lehet szintén lent van. Hatalmas bulik tanúja volt már ez a telek, hiszen tartottunk itt névnapokat, nyugdíjazási bulit, családi találkozót és ilyen alkalmakkor bográcsoztunk, fürödtünk a holtágban, este pedig karaoke bulit csaptunk. De volt olyan is, hogy hegedűszót vitt a mezőtúri szél! Ez anyukám nyugdíjazási búcsúbuliján történt meg! 40 éves pedagógusi pályát hagyott ott a nyugdíjkorhatár elérésével és a pedagógus kollégáktól búcsúzott el a telken. Köztük volt a székely származású Kuti Albert tanár úr is, aki a gyerekeket néptáncra, népi játékokra és magyarságuk tiszteletére tanítja. Ő volt az, aki lehozta a hegedűjét is a búcsúztatóra és az esti jó hangulatú partyn mindenkinek elhúzta a nótáját. Mondanom sem kell: sírtunk a szomorúbb daloknál ("Az én jó apámnál..."), nevetve énekeltük a vidámabbakat...Felejthetetlen élmény!... Csendesebb napokon, estéken kert mozit "nyitottunk": kivittük a vásznat a teraszra és a karaoke-hoz használt projektorral kivetítettük rá a filmeket. Közben popcornt majszoltunk és egyszerűen csak élveztük, hogy együtt van a család!
Most nem tudtunk a holtágban fürdeni, ezért elmentünk Túrkevére, ahol igazán gyermek- és családbarát élményfürdő található. A holtágban idén a pecázásnak hódoltunk...
(Itt éppen Bencussal nézzük az aznapi "zsákmányt", amit a képen is látható stégről bedobott kis halfogó hálóval sikerült megszerezni.)
Közelebbi, "szakértői" vizsgálat.
A csajszik addig a ház teraszán maradtak és kifestették a körmüket az idei nyár divatjának megfelelően, vagyis minden körmüket más-más színűre (az egyik pink, a másik rikító sárga, a harmadik élénk kék, a negyedik lila, az ötödik piros lett). Nagyon jól állt nekik:)
...és gyönyörködtünk a táj szépségében...
A párom és én teljesen feltöltődve jöttünk haza a hosszú hétvége után, a gyerekek lent maradnak még 1-2 hétig és etetgetik a csirkéket, pecáznak, főzőcskéznek, a telek mellett húzódó réten nyuszit, őzikét lesnek és ilyen csodaszép asztali díszeket készítenek:
Természetesen a következő hétvégén megint útnak indulunk hozzájuk, mert már nagyon hiányoznak! Judit húgom is jön velünk kisfiával, Hezókával és a most született kislányával, Lorával, úgyhogy megint gyerekzsivalytól lesz hangos a Méher zug:)
A gyönyörű fényképeket férjem készítette (köszönöm szépen!) és az ő művészi fotóival szeretném zárni ezt a bejegyzést:
Irigylésre méltó ez a földi paradicsom!!! Élvezi gyerek-felnőtt :) Jók a fotók, visszaadták a hangulatot! Tiszteletem a tanár úrnak (ismeretlenül is)értékes tanításaiért!
VálaszTörlésGyönyörű helyen van a nyaralótok, és olyan jó látni, hogy vannak még ilyen szerető és összetartó családok! :)
VálaszTörlés