Eljött a mezőtúri nyaralás ideje (amelyről már írtam)! Minden évben nagy örömmel készülünk anyukámék nyaralójába, mely a Kőrös holtág mellett található, Mezőtúr határában. Egy nagyon szép nyaraló övezet alakult ott ki az évek során, főleg horgász tanyákkal, amelyek tökéletes kikapcsolódásra és feltöltődésre adnak lehetőséget. Péntek reggel indultunk a gyerekekkel és dél körül érkeztünk meg. Anyukám természetesen terülj-terülj asztalkámmal várt, melynek első felvonása a már dicsért zöldborsó leves volt, természetesen az ottani konyhakertből származó zöldborsóból sárgarépából paszternákból megfőzve. Mire észbe kaptam, hogy le kellene fényképezni a posztoláshoz a levest, már be is faltuk az egészet. Így jártunk a házi csirkéből készült csirkepaprikással (amihez házi tojásból készült nokedli volt tálalva ), illetve a finom rántott csirkével is. De a süteménynél már figyeltem! Lefotóztam, a receptet gyorsan lekörmöltem (nagy kár lett volna, ha kimarad és nem tudom megosztani veletek!) és csak ezután álltunk neki a behabzsolásának! Én egyébként is imádom a szedret, de így, ezzel a finoman ízesített túróval, a két vizes piskótalap között, valami mennyei volt! El is döntöttük, hogy a hétvégén készítünk még ilyan hasonlóan finom szedres finomságokat:)
Hozzávalók:
a piskótához:
6 db házi tojás
2 evőkanál víz
8 evőkanál liszt
8 evőkanál cukor
1 csomag sütőpor
a krémhez:
fél kg túró
ízlés szerinti porcukor
1 csomag vaníliás cukor
10 dkg puha vaj
10 dkg porcukor
1 dl habtejszín
a konyhakert végében már szépen érő szeder
a díszítéshez:
pár szem szeder
a konyhakertben található (kissé túlburjánzott) citromfű
A piskótához a tojásokat válasszuk ketté. A fehérjéhez keverjük hozzá a vizet és kezdjük el felverni. Amikor már kifehéredett, adjuk hozzá a cukrot és verjük kemény habbá. A sárgákat is habosítsuk fel, majd óvatosan forgassuk bele a kemény habba, végül óvatosan dolgozzuk hozzá a sütőporral elkevert lisztet is. A tésztát simítsuk bele egy vajazott-lisztezett közepes méretű tepsibe és forró sütőben süssük szép aranyszínűre. A megsült tésztát hagyjuk kihűlni, majd vágjuk hosszában két egyenlő lappá.
A túrót keverjük simára kevés porcukorral és a vaníliás cukorral (anyukám botmixerrel perdített egyet-kettőt rajta, hogy simább legyen), majd dolgozzuk hozzá a 10 dkg porcukorral elkevert 10 dkg vajat is. A tejszínt verjük kemény habbá és azt is keverjük hozzá a túrós masszához. A szedret mossuk meg, szórjuk meg kevés porcukorral, hagyjuk lecsöpögni és ezt is keverjük a túróhoz. Kóstoljuk meg, ha nem elég édes, szórjunk bele még a porcukorból.
A kész szedres-túrós krémet töltsük a két piskótalap közé és tegyük hűtőbe 1-2 órára.
Tálaláskor a szép szeletekre vágott süteményt szórjuk meg porcukorral, mindegyik szelet tetejére tegyünk egy megmosott citromfű levelet és egy szem szedret.
Valami meseszép és nagyon gusztusos szeletek, megtudtuk azt is, hogy az alma nem esett messze a fájától! :)
VálaszTörlésÓHHH, Hankka lelőtte a szövegemet a fájától nem messzire eső almáról!! :)))) De azért tartom magam a véleményemhez! ;-)
VálaszTörlésHmmm.... ez a túrós.. ide vele:))
VálaszTörlés